Korábban a szakma nagy örömmel vette, hogy az iparűzési adó az APEH-hoz kerül – ha már nem szabadultunk meg végérvényesen tőle – de reményeink szerin talán jobban követhetővé vált volna. Nem azért, mert annyira elégedettek vagyunk az adóhatóság nyilvántartásával, de valahogyan a magánnyugdíj pénztárakkal is kevesebb a probléma, mióta folyószámláinkon ellenőrizhetjük.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.

Aláírásra került az országgyűlés által a már korábban jóváhagyott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag változásai, így augusztus 13-tól, péntektől, a megjelenése napjától élnek is a kihirdetéséhez kötött hatálybalépések.
A kormány a változások több elemének hatálybalépési idejét a kihirdetéshez kötötte, melyek megértése, mint ahogy lenni szokott, nagy odafigyelést igényelnek, mert természetesen a legkülönbözőbb időpont meghatározások tarkítják a törvényt.

2010. augusztus 30-ig még adható iskolakezdési támogatás a 23 éves családi pótlékra jogosult gyermeknek, de szeptember elején már nem fizethető, mert a 2010. évi LXVI. tv.  a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosítja 2010. augusztus 30.-i  hatállyal.

A nemzetgazdasági miniszter az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak után fizetendő közteher bejelentési szabályait írja elő a Magyar Közlönyben megjelent rendeletekben, ami augusztus 1-jétől hatályos. Részletesen szabályozza ezek telefonon történő bejelentését is.

Lassan véget ér a nyári szünidő és közeleg a szeptemberi iskolakezdés, ami sok gondot okoz a szülőknek. Hiszen ekkor jelentkeznek az iskolakezdéssel kapcsolatos költségek, melyek megterhelik a családok költségvetését.

Az „A” társaság a 2006. évet megelőzően megvette „B” társaságot, s – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (5) bekezdése 1.c) pontjának akkor hatályos rendelkezése szerint – az üzletrészekért fizetett ellenértéket a megvásárolt „B” társaság saját tőkéjéhez viszonyítva határozta meg. Az Szt. hivatkozott rendelkezése 2006-tól – amely a 2005. évre is alkalmazható volt – úgy módosult, hogy ezt a viszonyítást a megvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek piaci értékével számítva kell megtenni, amelynek következtében – „B” társaság ingatlannal-eszközzel rendelkezett – olyan üzleti vagy cégérték keletkezett, amely a megvásárolt „B” társaság saját tőkéje és a fizetett ellenérték közötti különbséget mutatta. Erre az üzleti vagy cégértékre az „A” társaság nem számolt el terv szerinti értékcsökkenést (az Szt. akkor hatályos szabályozása szerint azzal a társaság döntése szerint élhetett is volna).

Megkezdte az adóhatóság a folyószámla kivonatok és az éves késedelmi-pótlék értesítők kipostázását. Először a vállalkozások részére küldik meg, s aztán kerülnek csak sorra a magánszemélyek és egyéni vállalkozók.
A jogszabályi előírás értelmében az adóhatóság az elektronikus bevallóknak nem küld sem folyószámla kivonatot, sem pótlékértesítőt.

Fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az ingóságok értékesítését magánszemélyeknél, különös tekintettel annak internetes módját.
Szja.tv. 58.§ (2) „ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke……"

Az elmúlt napokban, több esetben tévesen értelmezte a sajtó a családon belüli öröklési és ajándékozási illeték szabályozását. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a magyar állampolgárok hiteles, pontos és megnyugtató tájékoztatása érdekében szükségesnek látta pontosítani az eddig a sajtóban megjelent információkat.