A nemzetgazdasági miniszter az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak után fizetendő közteher bejelentési szabályait írja elő a Magyar Közlönyben megjelent rendeletekben, ami augusztus 1-jétől hatályos. Részletesen szabályozza ezek telefonon történő bejelentését is.

Az „A” társaság a 2006. évet megelőzően megvette „B” társaságot, s – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (5) bekezdése 1.c) pontjának akkor hatályos rendelkezése szerint – az üzletrészekért fizetett ellenértéket a megvásárolt „B” társaság saját tőkéjéhez viszonyítva határozta meg. Az Szt. hivatkozott rendelkezése 2006-tól – amely a 2005. évre is alkalmazható volt – úgy módosult, hogy ezt a viszonyítást a megvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek piaci értékével számítva kell megtenni, amelynek következtében – „B” társaság ingatlannal-eszközzel rendelkezett – olyan üzleti vagy cégérték keletkezett, amely a megvásárolt „B” társaság saját tőkéje és a fizetett ellenérték közötti különbséget mutatta. Erre az üzleti vagy cégértékre az „A” társaság nem számolt el terv szerinti értékcsökkenést (az Szt. akkor hatályos szabályozása szerint azzal a társaság döntése szerint élhetett is volna).

Csökkent a betegszabadságon, táppénzen töltött napok száma és vele együtt az erre az időszakra jutó ellátások aránya is, de még a táppénz mértékét is maximalizálták a törvényalkotók.

Fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az ingóságok értékesítését magánszemélyeknél, különös tekintettel annak internetes módját.
Szja.tv. 58.§ (2) „ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke……"

Néhány társasági adókedvezményről

A fejlesztési tartalék alkalmazása

A fejlesztési tartalék célja, a nyereséges vállalkozások ösztönzése adóalap csökkentéssel, ha a közeljövőben beruházást terveznek, s a tárgyévben pedig nyereségesek. Ezzel elérhető, hogy az ily módon beszerzett eszköz értékcsökkenési leírása időben előrehozható, azaz gyorsabban leírható lehessen az adóalapból.

Ezt a lehetőséget is érdemes kihasználni, ha adottak a feltételek.  A vállalkozás életére több éven át van hatással, ezért kívánunk segítséget nyújtani az optimális eredmény eléréséhez.

Fejlesztési tartalék képzése: saját tőkén belül az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg adóalap-csökkentő tételnek számít a lekötés évében.

Adóalap csökkentése: a társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt a képzett fejlesztési tartalék összegével. De a fejlesztési tartalék összege nem lehet több az adózás előtti nyereség 25%-nál, de max. 500 mFt. A vállalkozás mérete nincs korlátozva, de csak a nyereséges vállalkozások vehetik igénybe, függetlenül a meglévő eredménytartalék nagyságától. Még akkor is, ha az előző évek vesztesége miatt az eredménytartalék negatívvá válik.

Tartalék feloldása: a lekötést követő négy adóéven belül kell a beruházás bekerülési értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot visszavezetni az eredménytartalékba. Csak olyan beruházás esetében alkalmazható, amire értékcsökkenés számolható el. Például nem pénzbeli hozzájárulásként (vagyis apportként) kapott eszköz esetében, vagy térítés nélkül átvett eszköznél nem oldható fel.

Az értékcsökkenés elszámolása: a társasági adózás értékcsökkenésének elszámolásánál a továbbiakban nagy figyelemmel kell lenni, mivel a fejlesztési tartalékból megvalósított tárgyi eszköz után a tartalék összegéig a társasági adó szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el.

A fel nem oldott fejlesztési tartalék szankciója: ha a következő négy adóévben nem sikerül felhasználni az adóalap csökkentésekor figyelembe vett fejlesztési tartalékot, akkor önellenőrzést kell benyújtani a negyedik adóévet követő év első hónapjában legkésőbb. Meg kell fizetni az adókülönbözetet késedelmi pótlékkal együtt, s a következő társasági adó bevallásában kell bevallani.

Előnye és hátránya: fentiek alapján látható az előrehozott értékcsökkenési lehetőség adóalap csökkentő hatása, de a képzés évében csökkenti az eredménytartalékból fizethető osztalék nagyságát is.
Előnyként említhetjük, hogy mint adóalap csökkentő tétel mellett, igénybe vehető még a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye is, amiről következő hírlevelünkben tájékoztatjuk olvasóinkat.

(folytatjuk)

Forrás: Benedek Kft.

www.adoszabaszat.hu


Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →

A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.

Minden kifizetés előtt nyilatkozat

Azt már tudjuk, mert tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy az osztalék kifizetését EHO megfizetése is sújtja.

Azonban a  Gt. 131. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettség új szabály, ami érinti a tagok jogviszonyára tekintettel, az eredményből történő kifizetést, melyeket a számviteli törvény alapján lehet teljesíteni.

A mérleg elfogadásakor kell határozni az éves eredmény és a meglévő eredménytartalék –mint adózott eredmény- sorsáról, ezek osztalékként történő kifizetéséről. Ilyen határozat hiányában, osztalék kifizetés nem hagyható jóvá. Akkor sem kerülhet sor osztalék kifizetésére „a társaság saját tőkéjéből a tagok javára”, ha a társaság saját tőkéje nem éri el a társaság jegyzett tőkéjét.

Az ügyvezető javaslata mellett szükséges annak írásos nyilatkozata is, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét és a hitelezők érdekeinek érvényesülését.  Ennek elmulasztása, illetve valótlan tartama miatti károkért az ügyvezető felel.

Az új Gt. szerinti változás tehát azt jelenti, hogy minden kifizetés előtt nyilatkozatnak kell születnie, amit 30 napon belül a cégbírósághoz kell benyújtani. Ez a bejelentés nem keletkeztet illeték és közzétételi kötelezettséget. A megváltozott törvény erre vonatkozó paragrafusa is többféle értelmezést generált, úgy, mint egyéb jogszabályváltozások is ezt teszik manapság.

Azokat a kifizetéseket, melyeket nem ennek megfelelően rendeztek, a társaság részére vissza kell fizetni. Az Szja tv. 72 §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelemnek kell minősíteni, s az adó mértéke a kedvezmény 44 százaléka. Kivéve, ha a tagok adóval növelten fizetik az osztalékot vissza.

Az a szabály változatlan maradt, hogy a társaságok eltérhetnek a törzsbetétek arányától az osztalék kifizetésekor, persze csak akkor, ha a társasági szerződés erről is úgy rendelkezik.

A tárgyévi eredménnyel kapcsolatosan pedig csak, mint osztalék előlegről beszélhetünk, évközi mérleg alátámasztásával. Erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés erre vonatkozóan is kifejezetten rendelkezik.

Forrás: Adószabászat

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.

Gyorsított eljárással megindítandó intézkedések

Kivenné az EU a szigorú élelmiszer-higiéniai előírások alól az ebből a szempontból kockázatot nem jelentő, közvetlenül a fogyasztók számára értékesítő élelmiszer-ipari kisvállalkozásokat.


Tovább a teles cikkhez →

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.

Magyar fizetések

A bruttó átlagkeresetek január-márciusban 6,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,9 százalékos növekedése mellett - 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint  azév első három hónapjában a költségvetési szférában 715 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 941 ezren dolgoztak.

Tovább a teljes cikkhez →

Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek,aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 11. számú mellékletének I. pontja a jellemzően előforduló költségeket sorolja fel, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a költségelszámolás során más költségek elszámolása is felmerülhet a bevétellel szemben, amennyiben azok a tevékenység folytatásával kapcsolatosan merültek fel.