Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény III. fejezetének 18-19. §-a kedvezően módosította a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalap után fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét.

Aláírásra került az országgyűlés által a már korábban jóváhagyott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag változásai, így augusztus 13-tól, péntektől, a megjelenése napjától élnek is a kihirdetéséhez kötött hatálybalépések.
A kormány a változások több elemének hatálybalépési idejét a kihirdetéshez kötötte, melyek megértése, mint ahogy lenni szokott, nagy odafigyelést igényelnek, mert természetesen a legkülönbözőbb időpont meghatározások tarkítják a törvényt.

2010. augusztus 30-ig még adható iskolakezdési támogatás a 23 éves családi pótlékra jogosult gyermeknek, de szeptember elején már nem fizethető, mert a 2010. évi LXVI. tv.  a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosítja 2010. augusztus 30.-i  hatállyal.

A nemzetgazdasági miniszter az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak után fizetendő közteher bejelentési szabályait írja elő a Magyar Közlönyben megjelent rendeletekben, ami augusztus 1-jétől hatályos. Részletesen szabályozza ezek telefonon történő bejelentését is.

Lassan véget ér a nyári szünidő és közeleg a szeptemberi iskolakezdés, ami sok gondot okoz a szülőknek. Hiszen ekkor jelentkeznek az iskolakezdéssel kapcsolatos költségek, melyek megterhelik a családok költségvetését.

Az „A” társaság a 2006. évet megelőzően megvette „B” társaságot, s – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (5) bekezdése 1.c) pontjának akkor hatályos rendelkezése szerint – az üzletrészekért fizetett ellenértéket a megvásárolt „B” társaság saját tőkéjéhez viszonyítva határozta meg. Az Szt. hivatkozott rendelkezése 2006-tól – amely a 2005. évre is alkalmazható volt – úgy módosult, hogy ezt a viszonyítást a megvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek piaci értékével számítva kell megtenni, amelynek következtében – „B” társaság ingatlannal-eszközzel rendelkezett – olyan üzleti vagy cégérték keletkezett, amely a megvásárolt „B” társaság saját tőkéje és a fizetett ellenérték közötti különbséget mutatta. Erre az üzleti vagy cégértékre az „A” társaság nem számolt el terv szerinti értékcsökkenést (az Szt. akkor hatályos szabályozása szerint azzal a társaság döntése szerint élhetett is volna).

Megkezdte az adóhatóság a folyószámla kivonatok és az éves késedelmi-pótlék értesítők kipostázását. Először a vállalkozások részére küldik meg, s aztán kerülnek csak sorra a magánszemélyek és egyéni vállalkozók.
A jogszabályi előírás értelmében az adóhatóság az elektronikus bevallóknak nem küld sem folyószámla kivonatot, sem pótlékértesítőt.

Fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az ingóságok értékesítését magánszemélyeknél, különös tekintettel annak internetes módját.
Szja.tv. 58.§ (2) „ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke……"

Az elmúlt napokban, több esetben tévesen értelmezte a sajtó a családon belüli öröklési és ajándékozási illeték szabályozását. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a magyar állampolgárok hiteles, pontos és megnyugtató tájékoztatása érdekében szükségesnek látta pontosítani az eddig a sajtóban megjelent információkat.

Néhány társasági adókedvezményről

A fejlesztési tartalék alkalmazása

A fejlesztési tartalék célja, a nyereséges vállalkozások ösztönzése adóalap csökkentéssel, ha a közeljövőben beruházást terveznek, s a tárgyévben pedig nyereségesek. Ezzel elérhető, hogy az ily módon beszerzett eszköz értékcsökkenési leírása időben előrehozható, azaz gyorsabban leírható lehessen az adóalapból.

Ezt a lehetőséget is érdemes kihasználni, ha adottak a feltételek.  A vállalkozás életére több éven át van hatással, ezért kívánunk segítséget nyújtani az optimális eredmény eléréséhez.

Fejlesztési tartalék képzése: saját tőkén belül az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg adóalap-csökkentő tételnek számít a lekötés évében.

Adóalap csökkentése: a társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt a képzett fejlesztési tartalék összegével. De a fejlesztési tartalék összege nem lehet több az adózás előtti nyereség 25%-nál, de max. 500 mFt. A vállalkozás mérete nincs korlátozva, de csak a nyereséges vállalkozások vehetik igénybe, függetlenül a meglévő eredménytartalék nagyságától. Még akkor is, ha az előző évek vesztesége miatt az eredménytartalék negatívvá válik.

Tartalék feloldása: a lekötést követő négy adóéven belül kell a beruházás bekerülési értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot visszavezetni az eredménytartalékba. Csak olyan beruházás esetében alkalmazható, amire értékcsökkenés számolható el. Például nem pénzbeli hozzájárulásként (vagyis apportként) kapott eszköz esetében, vagy térítés nélkül átvett eszköznél nem oldható fel.

Az értékcsökkenés elszámolása: a társasági adózás értékcsökkenésének elszámolásánál a továbbiakban nagy figyelemmel kell lenni, mivel a fejlesztési tartalékból megvalósított tárgyi eszköz után a tartalék összegéig a társasági adó szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el.

A fel nem oldott fejlesztési tartalék szankciója: ha a következő négy adóévben nem sikerül felhasználni az adóalap csökkentésekor figyelembe vett fejlesztési tartalékot, akkor önellenőrzést kell benyújtani a negyedik adóévet követő év első hónapjában legkésőbb. Meg kell fizetni az adókülönbözetet késedelmi pótlékkal együtt, s a következő társasági adó bevallásában kell bevallani.

Előnye és hátránya: fentiek alapján látható az előrehozott értékcsökkenési lehetőség adóalap csökkentő hatása, de a képzés évében csökkenti az eredménytartalékból fizethető osztalék nagyságát is.
Előnyként említhetjük, hogy mint adóalap csökkentő tétel mellett, igénybe vehető még a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye is, amiről következő hírlevelünkben tájékoztatjuk olvasóinkat.

(folytatjuk)

Forrás: Benedek Kft.

www.adoszabaszat.hu


Kérdése van a cikkhez? Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →

A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában.